Stratégia helyett hirtelenkedés, védelem helyett támadás, megfontoltság helyett pánik. Európa továbbra sem tért magához a trumpi sokkterápiából. Veczán Zoltán írása.
Ján Figeľ Szlovákia korábbi Európai Uniós biztosa Pozsonyban az MCC által szervezett Istropolis Summiton arról beszélt, hogy az „az európai béke nem csak szükséges, hanem lehetséges is.”
Ezeknek a geopolitikai realitásoknak a tükrében kell értelmezni a grönlandi kérdést, és az elsárgult papírlapokat pedig hagyjuk meg a historiográfusoknak.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Fokozódik a hidegháború.
A hidegháború utáni pillanatokban irreális, sőt abszurd volt a Vlagyivosztoktól Lisszabonig terjedő összefogás.
„Reagan felismerte, hogy a világrend vagy békés lesz, vagy nem lesz” – mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A két ország folyamatosan őrli fel a jövőjét a frontokon és a hátországokban egyaránt – utánanéztünk, hogy állnak az erőviszonyok. Ki fog győzni? Mi lesz a háború kifutása? Mikor van esély a békére?
Különböző korok és konfliktusok vagy éppen dilemmák elevenednek újra az asztalon, és a játékosé a döntés, hogy a világ milyen irányba menjen tovább.
Egyre durvább a Kína-ellenes hangulat az Egyesült Államokban. Utoljára ekkora politikai gyűlölettel az 1950-es években találkozhattunk, a célpont akkor (is) a kommunizmus volt. Ám míg a hidegháború 1.0-t ésszel vívták, napjainkra a tények helyét a feltételezések vették át. Az amerikai rettegés sokba kerülhet még a világnak.
A NATO-nak nincs a hidegháború után funkciója – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint „közös, európai védelem-, és biztonságpolitikára lenne szükség, és az nem a NATO”.
A tartós béke egy illúzió – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Egy új hidegháború küszöbén – Három mítosz, amelyet megdöntött az orosz-ukrán konfliktus címmel jelent meg Hortay Olivér és Fűrész Gábor új könyve. A szerzőkkel beszélgettünk.
Milyen kapcsolata volt Izraelnek Dél-Afrikával a hidegháború során és miért haragszik máig szubszaharai Afrika egy része a zsidó államra?
Mindenki gyanús, aki kételkedik abban, hogy a „mi” táborunk százegy százalékig a jó ügyet szolgálja.
A világhírű történész szerint ennek középpontjában az USA és Kína közötti technológiai, katonai és geopolitikai versengés áll.
